Nyomtatás E-mail

2015.01.11.  10 óra

Köszöntő ige: Lukács 19,10 : Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett. 
Énekek: 42,1.   475,1-3.   25,2.   227,3.   224,1-8. 
Olvasmány:  János evangéliuma 4. rész 1 - 15. vers 
Alapige: János evangéliuma 4. rész 4. vers 
Igehirdető: Jenei Zoltán gyülekezeti lelkipásztor
 

Igehirdetés letöltése

Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.

Lukács evangéliuma 19,10 ) 

 

alt

 

János evangéliuma 4. rész 1 - 15. vers 

  1. Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János, 
  2. (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,) 
  3. Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába. 
  4. Samárián kell vala pedig általmennie. 
  5. Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek. 
  6. Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala. 
  7. Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom! 
  8. Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek. 
  9. Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem 
barátkoznak a samáriaiakkal. 
  10. Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet. 
  11. Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet? 
  12. Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is? 
  13. Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik: 
  14. Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne. 
  15. Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!  

János evangéliuma 4. rész 4. vers 

Samárián kell vala pedig általmennie. 

 

SORSFORDÍTÓ TALÁLKOZÁS JÉZUSSAL I.  

 

Jézusnak Samárián kellett átmennie.

 

Kedves Testvéreim! 

 

Az elmúlt héten Jézus és a samáriai asszony találkozása történetének szakaszait olvashattuk a református Bibliaolvasó Kalauz kijelölése szerint. Az Ökumenikus Imahét témája is ugyanez az evangéliumi történet lesz. Isten komoly üzenetet szeretne közölni velünk ezen a történeten keresztül. Isten Lelke segítségével szeretnék egy evangélizációs igehirdetés sorozattal szolgálni erről a történetről a gyülekezetnek e címmel: SORSFORDÍTÓ TALÁLKOZÁS JÉZUSSAL. 

A történet eseménye: egy samáriai asszony találkozása Jézussal, pontosabban Jézus találkozása egy samáriai asszonnyal – mert a találkozásokat nem az ember szervezi, nem az ember irányítja, hanem az embert szerető, a bűnös emberen segíteni akaró Isten. 

1. Jézus elhagyta Júdeát. 

A történet látszólag „messziről” indul: Jézus elhagyta Júdeát – el kellett hagynia Júdeát. Ez egy kényszerítő körülmény volt Jézus földi életében. A farizeusok ugyanis meghallották, hogy Jézus „több tanítványt szerez és keresztel, mint Keresztelő János”, ezért valami rosszat terveztek Ellene. Szomorú, hogy az irigység és a versengés mennyi baj okozója! (I. Sámuel 18, 6-9. , Jakab 4, 1-3) Jó lenne inkább örülni, hogy valaki mást jobban megáld az Úr, mint minket. 

Jézus kitért az összeütközés elől – nem gyávaságból, hanem azért, mert tudta, hogy nem ebben a konfliktusban kell feláldoznia az életét. Kívánatos lenne nekünk is kitérni a csatározások elől … ! 

Jézust ez a kényszer mozdította ki Júdeából, azonban éppen ezáltal készített el a Mennyei Atya egy áldott találkozást egy másik helyen egy Isten után szomjazó lélekkel, sőt egy egész település Isten után sóvárgó lakosságával. Ne zúgolódj a sorsod kényszerei miatt – inkább lásd meg, hogy hova és kiért mozdított ki az Úr a korábbi vagy jelenlegi helyzetedből. 

2. Jézus ismét Galileába ment. 

Júdeából Galileába?! A „tiszta zsidó területről” a „pogányok vidékére”?! Hányszor igazolódott ez a különös valóság: azok, akiknek leginkább kellett volna felismerni, elfogadni, követni a Messiást, éppen ők utasították el az Isten Fiát, s akikről szinte senki sem gondolta, hogy hinni fognak Benne lelkük üdvösségére, azok pedig örömmel, bűnbánattal és hálával dicsőítették Jézus Krisztust, a várva várt Szabadítót. Jézus egy alkalommal egy egészen megdöbbentő kijelentést tett a magukat mindenkinél különbnek tartó farizeusoknak: „a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában” – nyílván Jézus a már bűneikből megtért bűnösökről beszél. (Máté evangéliuma 9, 9-13. , 21 , 28-32) 

Bizony, sokan nem gondolják meg, hogy az önigazultság, a gőg, a másik ember megvetése, az Isten iránti engedetlenség és hálátlanság „nagyobb bűn”, mint a közgondolkodás által megbélyegzett tettek. 

3.  Jézusnak Samárián kellett átmennie. 

Jézusnak nem „kellett” Samárián átmennie, hanem Ő döntött úgy, hogy Samárián megy keresztül. „A zsidók – ugyanis – nem érintkeztek a samáriaiakkal”, elkerülték Samáriát, megvetették őket, mivel Kr. e. 722-ben, az asszír hódítás idején, a zsidó lakosság és a betelepített pogányok keveredéséből jött létre a samaritánus népesség. Jézus azonban sokszor éppen a samaritánusok erkölcsi-lelki többletére mutatott rá tanításaiban: az irgalmas samaritánus – Lukács 10,25-37. a tíz leprás meggyógyítása – Lukács 17,11-19. Jézus ma sem kerüli el azokat, akik nehéz helyzetükben is Őutána vágyakoznak, Őt hit által, hálásan szívükbe fogadják, üdvösségükre.  

 
Ámen. 
 

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.