Nyomtatás E-mail

2015.03.22.  10 óra

Köszöntő ige: 1 Korinthus 1,3 : Kegyelem néktek és békesség ... 
Énekek: 84,1.   425,1-4.   512,1.   294,3.   443,1-3. 
Olvasmány:  János evangéliuma 16. rész 23-28. vers 
Alapige: János evangéliuma 16. rész 28. vers 
Igehirdető: Dr. Kocsis Attila református lelkipásztor 
 

Igehirdetés letöltése

Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. 

1 Korinthus 1,3 )

 

alt

 

János evangéliuma 16. rész 23-28. vers 

  23. És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy a mit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. 
  24. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen. 
  25. Ezeket példázatokban mondottam néktek; de eljő az idő, mikor nem példázatokban beszélek majd néktek, hanem nyiltan beszélek néktek az Atyáról. 
  26. Azon a napon az én nevemben kértek majd: és nem mondom néktek, hogy én kérni fogom az Atyát ti érettetek; 
  27. Mert maga az Atya szeret titeket, mivelhogy ti szerettetek engem, és elhittétek, hogy én az Istentől jöttem ki. 
  28. Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.  

János evangéliuma 16. rész 28. vers 

Kijöttem az Atyától, és jöttem e világba: ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához. 

 

 

Én az Atyától jöttem, és eljöttem a világba; de most elhagyom a világot, és az Atyához megyek.

 

Kedves Testvéreim! 

 

Jézus, főpapi imádsága előtt egy nagyívű beszédet, tanítást mond tanítványainak. Bármennyire is szemtanúi voltak mindannak, amit Uruk a velük töltött idő alatt cselekedett, híjával vannak az ismereteknek. Nyitva a szemük és néznek, de nem látnak, hegyezik a fülüket, de nem hallanak, forgatják a szavakat elméjükben, de azok nem vernek gyökeret. 

Rossz tanító, rabbi lenne Jézus? 
A módszerrel lenne a baj, ahogyan tanít? 
Nincs meg az összhang tanító és tanítvány között? 

Milyen jó, hogy Pünkösd után élünk, és a Szent Lélek megnyitotta véges értelmünket a véghetetlen igazság befogadására. 

1. Jézus új dimenzióba helyezi a tanítványok és közte való viszonyát. Lezárul egy korszak, mondhatjuk azt is, a „példabeszédek korszaka”. Mintha azt jelentené ki Jézus, hogy magasabb osztályba léphetnek, minősített helyzetbe kerülhetnek. A kor embere, de általában a keleti ember számára a példabeszédnek vagy más néven a képes beszédnek nagy hagyománya van. Akár nagy filozófiai gondolatokat is sokkal érthetőbbé lehet tenni egy-egy hasonlattal, amit a hétköznapi életből hozott a tanító. Gondoljunk csak a Példabeszédek könyvének számtalan bölcsességére, amelyek ma is érthetőek és számunkra is sok üzenetet hordoznak. Jézus tanítói tevékenysége halálával nem ér véget. A „képes” tanítási mód nem folytatódik, elérkezik a nyílt beszéd ideje. 

A keresztút, a kereszthalál és a feltámadás által minden egyértelmű lesz – Jézus a Messiás. Ő a szőlőtő, a jó pásztor, az ajtó, az út, az igazság és az élet. 

2. Itt az ideje a nyílt beszédnek – erre szólít fel bennünket a mai Ige. Keresztyénségünk nem lehet véka alá rejtett gyertya, talányos szavakba és cselekedetekbe csomagolt áltevékenység. Elmúltak azok az idők, amikor a keresztyéneknek be kellett húzódni a templomok homályaiba. Bár most is vannak helyek, ahonnan menekülni kell annak, aki keresztyén, mert könnyen az életébe kerülhet hitvallása.

Vannak, akik azt mondják, a keresztyénség utáni korban vagyunk, új korszak jött el, a keresztyének ideje lejárt. Ha kicsit nyitottabb szemmel nézünk körül, azért azt látjuk, hogy itt-ott megrogytak a térdek, elhalkultak a hitvallások és az árral sodródások látványosabbá lettek. Azt is látjuk, hogy vannak a világnak más részei, ahol a keresztyének tanúsága fennen lobog – készek, mernek és akarnak Krisztus követői lenni. Ha valamikor, akkor ma hallatlanul időszerű a páli biztatás – előállni az evangélium hirdetésével alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt. 

3. Világossá válik a Messiási „életút” – az Atya küldte – belépett a világba – kilépett a világból – visszatért az Atyához. Szó sincs valamilyen körforgásról, újjászületésről és reinkarnációról. A keresztyén üdvtörténet egyenesen halad előre az időben, előre az „ama napig”, a színről-színre látásig. A zarándokút ott ér majd véget, ahol Krisztus is van. Ő megjárta a földi utat, áttörte a halál leküzdhetetlen falát, nyilvánvalóvá tette, hogy van élet a halál után. Sőt, akkor van csak igazán élet, az örökélet, ami általa a miénk is lett, lehet. Lett azoknak, akik el és befogadták őt, lehet azoknak – akár itt és most bárkinek – akik készek Péterrel együtt mondani: én Uram és én Istenem. Jézus nyíltan beszél az Atyáról, nem kell sziklarésbe bújnunk, mint Mózesnek, amikor elhalad az Úr dicsősége, nehogy baja essék. Krisztus által az Atya szeretete ölel át bennünket, és ad nekünk olyan ígéretet és jövőt, amit szem nem látott, fül nem hallott és emberi elme el nem képzelt. Úgy legyen.  

 
Ámen. 
 

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.