Nyomtatás E-mail

2015.09.20.  10 óra

Köszöntő ige: „Ne félj, csak higgy!” Mk. 5,36. 
 
Énekek: 
105. zsoltár 1. vers – Adjatok hálát …
475. dicséret 1-3. vers – Imádkozzatok…
165. dicséret 1. vers – Itt van Isten köztünk…
474. dicséret – Istennel járni, lakozni…
479. dicséret 1-4. vers – Hinni taníts, Uram … 

Olvasmány: Királyok I. könyve 18. rész 1-2. 41-46. vers 
Alapige: Királyok I. könyve 18. rész 1. vers
Igehirdető: Jenei Zoltán gyülekezeti lelkipásztor
 

Igehirdetés letöltése

Így szólt az Úr igéje Illéshez: esőt akarok adni a földre!”

Királyok I. könyve 18. rész 1. vers )

 

alt

 

1Kir. 18,1-2;41-46. 

Hosszú idő múlva, a harmadik esztendőben, így szólt az ÚR igéje Illéshez: Menj, jelenj meg Ahábnál, mert esőt akarok adni a földre! Illés tehát elment, hogy megjelenjen Ahábnál. Samáriában súlyos éhínség volt. Ezután Illés ezt mondta Ahábnak: Menj föl, egyél, és igyál, mert eső zúgása hallatszik. Aháb fölment, hogy egyék és igyék. Illés pedig fölment a Karmel tetejére, a földre kuporodott, és arcát a térdei közé hajtotta. Így szólt a szolgájához: Menj föl, és tekints a tenger felé! Az fölment, és arra tekintett, majd ezt mondta: Nincs ott semmi. Illés ezt mondta: Menj vissza hétszer! Hetedszerre ezt mondta a szolga: Most egy tenyérnyi kis felhő emelkedik föl a tengerből. Ő azt felelte: Menj el, és mondd ezt Ahábnak: Fogj be, és menj le, míg föl nem tartóztat az eső! Eközben az történt, hogy viharfelhők sötétítették el az eget, és nagy eső lett. Aháb harci kocsira szállt, és Jezréelbe ment. Az ÚR keze pedig Illéssel volt, és ő felövezve derekát, Aháb előtt futott a Jezréelbe vezető útig.  

1Kir. 18,1. 

Így szólt az Úr igéje Illéshez: esőt akarok adni a földre!

 

 

 

 

Kedves Testvéreim! 

 

 

Az Ószövetség legnagyobb prófétájának, Illésnek az élettörténetéből, szolgálatából hangzott el egy kis részlet. Illés nevének jelentése: Jahve az Isten. Illés a Krisztus előtti IX. században, 874-852 között működött. Fő küldetése az volt, hogy az egy élő igaz Istentől elpártolt, eltávolodott népet újra visszafordítsa, visszavezesse Isten útjára.
1. Ahol nincs Isten, ott nincs áldás.
Ismerős a Házi áldás: „Hol hit, ott szeretet, hol szeretet, ott béke, hol béke, ott áldás, hol áldás, ott Isten, hol Isten, ott szükség nincsen.”
Izrael népe nagyon eltávolodott Istentől – minden téren bűnbe merültek: erkölcsi, kultikus és szociális vonatkozásban egyaránt.
A házassági hűség, a becsületes életvitel, az elődök tisztelete kiveszett a közgondolkodásból, az igaz istentiszteletet a bálványimádás váltotta fel, a szegények, árvák, özvegyek elnyomása, kihasználása napirenden történt.
Illés, az Úr Isten prófétája ezért hirdetett évekre kiható szárazságot, mivel az eső a közel-keleti ember számára Isten áldásának egyik jele, bizonyítéka volt. A szárazság komoly figyelmeztetés volt: valami nagyon nincs rendben Isten népe életében. Isten a mi életünkben is ad figyelmeztető jeleket…
2. Az istentelen király böjtöl!
„Egyél, igyál!” – mondja Illés Aháb királynak. Ezek szerint Ahábot a nagy nyomorúság böjtölésre, Istenhez fordulásra „kényszerítette”.
Miért kell nyomorúságnak jönnie ahhoz, hogy az ember Istenhez folyamodjon?! Félő, hogy a névleg keresztyén Európa történelmében is elérkezik (újra) az Istenhez kényszerítő nyomorúság ideje…!
3. Isten irgalma: esőt akar adni a földre.
Isten népe nem érdemelte meg az áldást, azonban Isten irgalma nem az érdemekre néz. (103. zsoltár 8-10. vers) Isten esőt akar adni – áldást akar adni, mert Ő valóban JÓ ISTEN. Nem kétséges, hogy Isten szeret-e minket? „Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön.” (Timóteushoz írt I. levél 2. rész 4. vers) A kérdés tehát inkább Isten részéről hangozhat felénk: „Szeretsz-e Engem?” (János evangéliuma 21. rész 17. vers)
Isten elkészítette az áldást a mi számunkra is – legyünk készek elfogadására, befogadására!
4. Hogyan ad esőt – áldást - az Úr Isten?
- Még az eső sehol, de Illés már „hallja az eső zúgását”. Nyilván hit által adathat ez a képesség a prófétának.
- Illés alázatos imádságba mélyed az Úr előtt, hiszen egyedül az Úrtól jöhet az eső – az áldás.
- Illés kitartó az imádságában: a nyolcadik alkalommal is csak „egy tenyérnyi felhő” a válasz az imájára, de ez neki elég volt.
Naámán is hétszer fürdött meg a Jordánban, míg megtisztult. (Királyok II. könyve 5. rész 10. vers)
Az afrikai gyülekezet is kitartóan imádkozott a gyógyulásért.
Vigyázzunk: minket ne a nyomorúság, hanem a hála vigyen Jézushoz!
Ne legyen kétségünk: Isten meg akar és meg tud áldani minket is!
Legyen fülünk a hallásra, szemünk a látásra, szívünk az engedelmességre, kezünk a jó cselekvésére!
Legyünk állhatatosak az imádkozásban - Isten bölcsen meghallgat.

  


Ámen. 

 

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.