Nyomtatás E-mail

2015.12.13. advent 3. vasárnapja   10 óra

Köszöntő ige: Zsoltárok 27,14 : Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat. 
Énekek: 287:1.   309:1-7.   304:1.   304:9.   229:1-3. 
Olvasmány:  Ézsaiás próféta könyve 63. rész 15-19. vers 
Alapige: Ézsaiás próféta könyve 63. rész 19. vers 
Igehirdető: Molnár Szabolcs református lelkipásztor
Énekkel, verssel szolgálnak: a hitoktatók és az iskolás gyermekek 
 

Igehirdetés letöltése

Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.” 

Zsoltárok 27,14 ) 

 

alt

 

Ézsaiás próféta könyve 63. rész 15-19. vers 

  15. Tekints alá az égből, és nézz le szentséged és dicsőséged hajlékából! Hol van buzgó szerelmed és hatalmad? Szívednek dobogása és irgalmad megtartóztatják magokat én tőlem! 
  16. Hiszen Te vagy Atyánk, hiszen Ábrahám nem tud minket, és Izráel nem ismer minket, Te, Uram, vagy a mi Atyánk, megváltónk, ez neved öröktől fogva. 
  17. Miért engedél eltévelyedni minket útaidról, oh Uram! miért keményítéd meg szívünket, hogy ne féljünk tégedet? Térj meg szolgáidért, örökséged nemzetségeiért! 
  18. Kevés ideig bírta szentségednek népe földét, ellenségink megtapodták szent helyedet. 
  19. Olyanok lettünk, mint a kiken eleitől fogva nem uralkodtál, a kik felett nem neveztetett neved.  

Ézsaiás próféta könyve 63. rész 19. vers 

Olyanok lettünk, mint a kiken eleitől fogva nem uralkodtál, a kik felett nem neveztetett neved. 

 

Jöjjön le Isten a Földre! 

 

Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk,
mintha nem a te nevedről neveztek volna el.
Bárcsak szétszakítanád az eget, és 
leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek!

 

Kedves Testvéreim! 

 

Egykori középiskolai tanárom, amikor valamilyen rendkívüli történelmi eseményt tanított, és a végkifejletből látni lehetett, hogy az akkori vezetők rosszul döntöttek, hibásan álltak neki a probléma megoldásának, akkor gyakran mondta nekünk, hogy „milyen jó lett volna, ha az Isten az eget szétszakítva leszállt volna közéjük!” Ezt a mondatot Ézsaiás prófétától kölcsönözte. Ez a mondat az ő esetében is azt a teljesen érthető emberi vágyat fejezi ki, ami az Isten közbeavatkozását sürgeti a megszámlálhatatlanul sok rossz döntése miatt őrlődő embervilágba. 

Néha azt kívánjuk, hogy Isten jöjjön le a földre, és rengesse meg a világot. Azt kívánjuk, hogy jöjjön el hozzánk erővel, hatalommal, és mutassa meg önmagát. Azt kívánjuk, hogy tegyen valamit megoldási lehetőségek nélküli életünkkel, és változtassa meg az egész emberiség életét. Azt kívánjuk, hogy az Isten hozzon békét a világba, miközben tudjuk, hogy mi békétlenkedünk, és mi hágjuk át újra és újra az isteni törvényeket. 

Sok esetben úgy gondolkodunk, talán hitetlen Tamás módjára, hogy jöjjön le Isten a földre, hogy könnyebb legyen hinni benne, hogy jobban merjünk bízni benne. Azt kívánjuk, hogy jöjjön le Isten a földre, hogy mutasson biztos és egyenes utat a boldogság felé. Jöjjön le Isten a földre, hogy érezzem: szeret engem. 

Jézus Krisztus már megérkezett a világba, és megérkezik a te életedbe is. És amikor megérkezik az életedbe, akkor odaáll az ajtód elé, és kopogtat rajta. Ennek az ajtónak a belső oldalán van a kilincs, azt a kilincset pedig csak te tudod lenyomni. Isten Krisztusban odahajol hozzád, de az ajtódat neked kell kinyitnod előtte. (Jelenések 3,20) 

Önzőek vagyunk, és az embert az önzés börtönbe zárja. Jézus azért jött el karácsonykor, szétszakítva az eget, hogy elhozza a börtön kulcsát, és fényt hozzon a lélek sötétségébe. Jézus ajándékot hoz és az ő ajándéka nagyon különleges ajándék. Örökre szól, és soha nem kéri vissza. Ennek az ajándéknak nem hibás a mérete, mint mondjuk egy karácsonyra kapott pulóvernek, amit nem tudsz felvenni magadra, mert szűk rád. Ennek az ajándéknak nem jár le a garanciája, és nem kell javíttatni sem, mert tökéletes. 

Amikor az Isten az eget szétszakítva leszáll hozzánk, akkor a menny és a föld találkozik egymással. Ezt az aláhajlást, ezt a felejthetetlen találkozást nevezzük karácsonynak

Az evangélium leírása szerint a megszületett Jézust napkeleti bölcsek és pásztoremberek látogatták meg. Útra keltek, és mindent megtettek azért, hogy találkozhassanak azzal, aki szintén találkozni akar velük, és ezért a találkozásért otthagyta a menny dicsőségét, és emberré lett. Adventben mi is útra kelünk, és elindulunk lelki értelemben Jézus Krisztus jászolbölcsőjéhez. Az út nagy részét már megtettük, de azért még haladnunk kell ahhoz, hogy találkozhassunk vele. Az előttünk lévő rövid utat használjuk fel arra, hogy bocsássunk meg azoknak, akik megbántottak bennünket, akikkel haragban vagyunk, akikkel talán nem szívesen töltenénk együtt az ünnepeket. Rendezzük el a kapcsolatainkat. Talán sokszor emberi kapcsolataink rendbehozatala is nehézségekkel jár, de olyan jó lenne, ha mindnyájan békésen tudnánk megérkezni karácsony ünnepébe azért, hogy mi ezzel ajándékozzuk meg az Isten Fiát, aki önmagát adta azért, hogy nekünk életünk legyen.  


Ámen. 

 

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.