Nyomtatás E-mail

2016.01.10.  10 óra

Köszöntő ige: 
103. zsoltár : 
„... Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről ...”
Énekek: 378.    380,1-6.    380,7.    380,8.    380,9-12. 
Olvasmány:  Királyok II. könyve 6. rész 8-23. vers 
Alapige: 46. zsoltár 2. és 8. vers 
Igehirdető: Csoma Zoltán református lelkipásztor 
 

Igehirdetés letöltése

Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét.
Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről.
A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet.
” 

103. zsoltár 

 

alt

 

Királyok II. könyve 6. rész 8-23. vers 

  8. Siria királya pedig hadat indított Izráel ellen, és tanácsot tartván az ő szolgáival, monda: Itt meg itt lesz az én táborom. 
  9. És elkülde az Isten embere az Izráel királyához, mondván: Vigyázz, ne hagyd el azt a helyet, mert ott akarnak a siriaiak betörni. 
  10. És elkülde az Izráel királya arra a helyre, a melyről néki az Isten embere szólott, és őt megintette volt, és vigyázott magára nem egyszer, sem kétszer. 
  11. És felháborodott ezen a siriai király szíve, és összegyűjtvén az ő szolgáit, monda nékik: Miért nem mondjátok meg nékem, ki tart közülünk az Izráel királyával?! 
  12. Akkor monda egy az ő szolgái közül: Nem úgy, uram király, hanem Elizeus próféta, a ki Izráelben van, jelenti meg az Izráel királyának a beszédeket, a melyeket te a te titkos házadban beszélsz. 
  13. És monda: Menjetek el és nézzétek meg, hol van, hogy utána küldjek és elhozassam őt. És megjelenték néki, mondván: Ímé Dótánban van. 
  14. Akkor lovakat, szekereket és nagy sereget külde oda, a kik elmenének éjjel, és körülvevék a várost. 
  15. Felkelvén pedig jókor reggel az Isten emberének szolgája, kiméne, és ímé seregek vették körül a várost, és lovak és szekerek. És monda néki az ő szolgája: Jaj, jaj, édes uram! mit cselekedjünk? 
  16. Felele ő: Ne félj. Mert többen vannak, a kik velünk vannak, mint a kik ő velök. 
  17. És imádkozott Elizeus és monda: Óh Uram! nyisd meg kérlek az ő szemeit, hadd lásson. És megnyitá az Úr a szolga szemeit és láta, és ímé a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül. 
  18. És mikor azok hozzá lementek, könyörgött Elizeus az Úrnak, mondván: Verd meg ezt a népet vaksággal! És megveré őket vaksággal az Elizeus kivánsága szerint. 
  19. És monda nékik Elizeus: Nem ez az út, sem ez a város; jertek el én utánam, és ahhoz a férfiúhoz vezetlek titeket, a kit kerestek. És elvezeté őket Samariába. 
  20. És mikor bementek Samariába, monda Elizeus: Óh Uram, nyisd meg ezek szemeit, hogy lássanak. És megnyitá az Úr az ő szemeiket és látának, és ímé Samaria közepében voltak. 
  21. Az Izráel királya pedig mikor látta őket, monda Elizeusnak: Vágván vágassam-é őket, atyám? 
  22. És monda: Ne vágasd. Le szoktad-é vágatni azokat, a kiket karddal vagy kézívvel fogsz el? Adj nékik kenyeret és vizet, hogy egyenek és igyanak, és elmenjenek az ő urokhoz. 
  23. És nagy lakomát szerzett nékik; és miután ettek és ittak, elbocsátá őket. Ők pedig elmenének az ő urokhoz; és ettől fogva többé nem jöttek a siriai portyázó csapatok az Izráel földjére.  

46. zsoltár 2. és 8. vers 

  2. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban. 
____    ____    ____

  8. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.  

 

 

 

Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. …
A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk.
” 

 

Kedves Testvéreim! 
 

1. Elizeus látása” - Szíria vaksága 

Krisztus születése előtt több száz évvel történt eseményekről hallottunk Isten Igéjéből, amikor a prófétai szolgálatot Elizeus végezte Izráelben, az északi országrészben. Bizonyára könnyű zsákmánynak látszott a kettészakadt ország az ellenség számára, így Szíria királya hadat indított Izráel ellen. A király hadi tanácsot tartott szolgáival, megbeszélve, hol történjen a betörés Izráelbe, hogy eredményes lehessen a váratlan támadás. Isten embere pedig üzenetet küldött Izráel királyához, mondván: Vigyázz, ne hagyd el azt a helyet, mert ott akarnak a szíriaiak betörni! Izráel királya elküldte arra a helyre a katonáit, amelyről néki az Isten embere szólott, és vigyázott magára, nem egyszer, sem kétszer. 

Felháborodott ezen a szíriai király, olvashattuk, és összegyűjtvén szolgáit, így szólt hozzájuk: miért nem mondjátok meg nekem, ki tart közülünk az Izráel királyával? Akkor egyik szolgája így szólt: nem úgy, uram király, hanem Elizeus próféta, aki Izráelben van, jelenti meg Izráel királyának a beszédeket, melyeket te a te titkos házadban beszélsz. Erre Szíria királya kiadta a parancsot a próféta elfogására és elhurcolására. 

A próféta ekkor Dótánban tartózkodott. A király lovakat, szekereket és nagy sereget küldött, akik éjjel elmentek és körülvették a várost. A próféta szolgája korán reggel felkelt, kiment, s mikor meglátta mi történt, ijedten így szólt: Jaj, jaj édes uram! Mit cselekedjünk? A próféta így felelt: Ne félj, mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik ővelük. És imádkozott, hogy a szolga lásson. Az Úr megnyitotta a szolga szemeit annak meglátására, hogy a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül. Majd könyörgött Elizeus, hogy az Úr az ellenséget verje meg vaksággal. Ilyen állapotukban szólította meg őket: „Nem ez az út, sem ez a város, jertek el énutánam, és ahhoz a férfiúhoz vezetlek, akit kerestek". És elvezette őket Samáriába. Majd megnyílt a szemük, és meglátták hogy Samáriában vannak. Az Izráel királya pedig, mikor látta őket, monda Elizeusnak: Vágván vágassam-é őket, atyám? És monda: Ne vágasd! Adj nekik kenyeret és vizet, hogy egyenek és igyanak, és elmenjenek az ő urukhoz. És nagy lakomát szerzett nékik, és miután ettek és ittak, elbocsátotta őket. Ők pedig elmentek az ő urukhoz, és ettől fogva többé nem jöttek a szíriai portyázó csapatok Izráel földjére. 

2. „Mit cselekedjünk?” 

Mire jó nekünk ez a több évszázados, de mondhatjuk, több évezredes történet? Arra, hogy biztasson, bátorítson bennünket! Isten népe ma is az akkorihoz hasonló helyzetben van, vagyis veszélyben.

Mi jelenti a veszélyt? A világ jelenlegi állapota. Tele van a világ fegyverrel, köztük tömegpusztító fegyverekkel. Már Észak-Korea is nemcsak atombombával, de hidrogénbombával is rendelkezik, ha a hír igaz. Dúlnak a háborúk a világban, szedi áldozatait a terrorizmus. Emberek ezer- tízezer számra menekültekké válnak, veszélyeztetve olyan országokat, melyek maguk is komoly gazdasági gondokkal küzdenek. Hatalmas természeti katasztrófák, szárazság, máshol hatalmas árvizek, viharok, tornádók, hurrikánok, földrengések vannak, mindezek nyomán éhség, nélkülözés, hajléktalanság, pusztulás. 

Ma is jogos a kétségbeesett kiáltás: „Jaj, jaj, édes uram! Mit cselekedjünk?” És ebben a nehéz helyzetben nekünk is segít ez az ősi történet, mikor odairányítja a figyelmünket, ahonnan ilyen nehéz helyzetekben is jöhet a segítség. Az Úrra, aki teremtette az eget és a földet, benne az embert is. Elizeus látása most is valóság Isten népe számára: „Ne félj, mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik ővelük.” Isten nagyobb mindennél és mindenkinél. Ha a nagy Isten velünk, kicsoda ellenünk?!. 

Karácsonykor is erre emlékeztünk.

Isten az Ő Fiában azért ajándékozta magát nekünk, hogy örökre a mienk legyen s mi az övé. Az év első napjaiban ne a riasztó jelenségekre, és a magad gyengeségére nézz, hogy remegjen a lábad és a szíved, hanem a minden veszedelmet legyőző Isten Fiára, aki „lehozta az életet, mely Istennél volt készített, hogy ti is véle éljetek, boldogságban örvendjetek.” (316. ének 4. verse) Ahogy Izráel királya engedett Isten szavának a próféta által, és megmenekültek az ellenségtől, úgy hallgass te is a jó szóra, és engedelmeskedj annak, hogy életed legyen és bővölködj az Isten által számodra is készített örökké tartó gazdagságban, ahol minden jótéteményéért Övé legyen a hála és dicsőség mind örökkön örökké. 

 

Ámen. 

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.