Nyomtatás E-mail

2016.01.31.  10 óra

Köszöntő ige: Zsoltárok 14,2-3: Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, ... nincs, a ki jót cselekedjék ...
Énekek: 32.   209.   180.   475.   211. 
Olvasmány:  Mózes I. könyve 3. rész 1-13. vers
Alapige: Pál apostol levele a Rómaiakhoz 5. rész 12. vers 
Igehirdető: Jenei Zoltán gyülekezeti lelkipásztor
 

Igehirdetés letöltése

„Az Úr letekintett a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa,
ha van-é értelmes, Istent kereső?
Mindnyájan elhajlottak; egyetemben 
elromlottak,
nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.
” 

Zsoltárok 14,2-3 )

 

alt

 

Mózes I. könyve 3. rész 1-13. vers

  1. A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? 
  2. És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk; 
  3. De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok. 
  4. És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; 
  5. Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. 
  6. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. 
  7. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. 
  8. És meghallák az Úr Isten szavát, a ki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. 
  9. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? 
  10. És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém. 
  11. És monda Ő: Ki mondá néked, hogy mezítelen vagy? Avagy talán ettél a fáról, melytől tiltottalak, hogy arról ne egyél? 
  12. És monda az ember: Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém. 
  13. És monda az Úr Isten az asszonynak: Mit cselekedtél? Az asszony pedig monda: A kígyó ámított el engem, úgy evém.  

Pál apostol levele a Rómaiakhoz 5. rész 12. vers 

Annakokáért, miképen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek; 

 

A Második Helvét Hitvallás VIII. fejezete  

 

Egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál,
úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.

 

Kedves Testvéreim! 

 

A Második Helvét Hitvallás tanulmányozása segítségével készülünk a Reformáció 500. évfordulójának ünneplésére – 2017. okt. 31-én. Ezen a vasárnapon a VIII. fejezet következik, címe: Az ember elbukása, a bűn és a bűn oka. 

1. Az ember elbukása. 

„Kezdetben az Isten az embert a maga képére igazságban és valóságos szentségben jónak és igaznak teremtette; de az ember a kígyó (az ördög) ösztönzésére és a saját hibájából a jóságtól és igazságtól elszakadva a bűnnek, a halálnak és különféle nyomorúságoknak lett martaléka. És amilyen lett a bűneset következtében (az ember), olyanok mindazok, akik tőle származtak.” 

Lucifer és a lázadó angyalok mennyei bukását emberi elmével nem tudjuk felfogni és megmagyarázni, de az ember bukását igen – hiszen az egy „nagyon emberi történet”, a mi történetünk, amely a történelem folyamán számlálhatatlanul megismétlődött, megismétlődik. 

Figyeljünk a II. Helvét Hitvallás megfogalmazására a bukás okait illetően: „a kígyó ösztönzésére és a saját hibájából”. Az ember bukásának oka: az ördög, de nemcsak az ördög! Az ember a saját hibájának következményeként is bukott el. Igaz, hogy az ördög kísértette Évát, de nem kellett volna hallgatni rá. Igaz, hogy Éva adott a tiltott gyümölcsből Ádámnak is, de nem kellett volna elfogadnia. A személyes felelősségről nem szabad elfeledkezni, ezt a tényt nem lehet kiiktatni a bukás folyamatából. Ha az ember nem lett volna hajlandó a kísértésre, akkor a kísértésből nem lett volna bűn és bűnhődés. 

2. A bűn – eredendő bűn. 

„A bűnön pedig értjük az embernek azt a veleszületett és első szüleinktől mindnyájunkra átszármazott vagy elterjedt romlottságát, amely miatt gonosz kívánságokba merülve, a jótól elfordulva és minden rosszra hajolva, mindenféle gonoszsággal, Isten iránti bizalmatlansággal, megvetéssel és gyűlölettel eltelve magunktól semmi jót nem tehetünk, még csak nem is gondolhatunk.” 

A bűn tehát állapot – az Isten iránti bizalmatlanság, engedetlenség állapota, olyan lelkibeteg-állapot, amely ráadául fertőz is, átterjed a másik emberre, a leszármazottakra, és sok nyomorúságot okoz. A rossz gondolatok, szavak, tettek és a mulasztások már csupán fájdalmas következményei a bűn állapotának. 

A halál 

A halál nem csupán a test biológiai funkcióinak megszűnését jelenti, amely jelzi a halott személy kapcsolatának megszakadását e világgal, hanem a halál az embernek Istentől való elszakadását jelenti, az Istennel való közösség megszűnését, amelyet egyedül Jézus Krisztus állíthat helyre azáltal, hogy halála és feltámadása által minket újból összekapcsol az Örökkévaló Istennel, eltörölve bűneinket, amelyek Istentől elválasztottak, és az örök lelki halál, a kárhozat állapotába taszítottak. 

4. Isten nem oka a bűnnek. 

Isten nem teremtett bűnt, és nem akarta az ember bűnös állapotát. Ezt az igazságot a szabad akaratról szóló következő fejezetből érthetjük meg. Isten mindent tud, de nem mindent akar. Ő jó, és a rosszat jóra fordító Úr. 


Ámen. 

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.