Nyomtatás E-mail

2016.11.13. 10 óra

Köszöntő ige: Márk evangéliuma 12. rész 29-31. vers
Énekek: 460. 116. 162. 229. 372.
Olvasmány: Ezsdrás könyve 3. rész 1-13. vers 
Alapige: Ezsdrás 3,3. : "... rettegtek a tartományok népétől, és égőáldozatokat mutattak be az Úrnak ..."
Igehirdető: Jenei Zoltán gyülekezeti lelkipásztor

Igehirdetés letöltése

 

Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel:
Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.
A második pedig hasonlatos ehhez:
Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.”

( Márk evangéliuma 12. rész 29-31. vers )

 

alt

Ezsdrás könyve 3. rész 1-13. vers

18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
1. Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az ő városaikban lakozának, felgyűle a nép egyenlőképen Jeruzsálembe.
2. És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az ő atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az ő atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égőáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.
3. És erős fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égőáldozatokat.
4. És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s áldozának égőáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az ő napján.
5. És azután áldozák az állandó napi, továbbá a hónapok első napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendő égőáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.
6. Tehát a hetedik hónap első napjától fogva kezdének égőáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.
7. És adának pénzt a kő- és favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.
8. Második esztendőben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendősök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.
9. És előlálla Jésua, az ő fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlőképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építő munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, - mind Léviták.
10. S midőn az építők letették az Úr templomának alapkövét, Jésua és Zorobábel oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.
11. És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az ő irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!
12. Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a családfők közül, a vének, a kik látták vala az első házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az ő szemök előtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala;
13. Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.

Ezsdrás könyve 3. rész 3. vers

És erős fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétől, és áldozának rajta égőáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égőáldozatokat

 

 

A régi helyén állították föl az oltárt, mert rettegtek a tartományok népétől, és
égőáldozatokat mutattak be rajta az Úrnak: reggeli és esti égőáldozatokat.”

Kedves Testvéreim!

A babiloni fogság utáni új kezdet első cselekményei:

1. „A régi helyén felállították az oltárt.”

A fogságból hazatért zsidók első közös cselekedete az égőáldozati oltár felállítása volt. Még minden romokban hevert, azonban az oltár már elkészült, és elkezdődtek az „egészen égőáldozatok” bemutatása. Az égőáldozat bemutatásakor az áldozati állatot egészen elégették az oltáron, tehát teljes egészében az Úrnak szánták oda az áldozatot, abból sem az áldozatot hozó ember, sem az áldozatot bemutató pap, sem más személy nem részesülhetett. Az égőáldozat egészen az Úr Istené volt.

Isten népe a fogság után megértette, hogy mindennél fontosabb az Úr Istennel való kapcsolat, és hogy az embernek egészen oda kell szánnia magát Istennek! A „félszívű hívő ember” ugyanúgy a Sátán martalékává válhat, mint az Isten nélkül élő ember.

Madách Imre: Az ember tragédiája című művében Lucifer ezt mondja:

…egy talpalatnyi föld elég nekem. 
Hol a tagadás lábát megveti, 
Világodat meg fogja dönteni.

- Efézusi levél 4. rész 27. vers: „…ne adjatok helyet az ördögnek”
- Kálvin János jelmondata: „Szívemet égő áldozatul az Úrnak felajánlom.”
- Először a „lelki templomnak” kell felépülnie, utána épülhet a kőből készült templom! Istennek teljesen odaszánt élet nélkül nem lehet boldog, áldott, eredményes életet élni.

2. „… felállították az oltárt, mert rettegtek a tartományok népétől…”

Az Isten népe közössége félt, azonban a félelem még inkább Istenhez fordította a szívüket.

„Gyönyörűség vagy félelem / Te tőled el ne űzzön…” (239. dicséret)

„Félelem, ha bánt, vagy nyereség kísért, Tőled elszakadnom ne hagyj semmiért.” (338. dicséret)

3. „… örömujjongás és sírás…”

Isten népe tagjaiból erős érzelmeket váltott ki az égőáldozati oltár felállítása, majd ezután a lerombolt salamoni templom után a 2. templom alapkövének lerakása. Voltak, akik a múltat siratták, voltak, akik reménységgel a jövőbe tekintve örvendeztek. Szabad elsiratni a múltat, de tovább kell lépni: Isten irgalma ad egy új kezdetet, lehet hálás szívvel a régi alapokon új életet kezdeni.

Mi az a régi alap? Isten örök érvényű törvénye és Isten örök szeretete, amely JÉZUS KRISZTUSBAN lett valósággá számunkra. Építsük Reá a családunkat, az egzisztenciánkat, és megtapasztaljuk, hogy a legnagyobb vihar sem tudja romba dönteni életünk házát!

Ámen.


Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.