Nyomtatás E-mail

2016.11.20. 10 óra

Köszöntő ige: János evangéliuma 14. rész 1. vers
Énekek: 90.   161.   259.   269.   254.
Olvasmány: Ezsdrás könyve 5. rész 11-16. vers
Alapige: Ezsdrás 5,11 : "Mi a menny és föld Istenének a szolgái vagyunk, és újjáépítjük ezt a templomot..."
Igehirdető: Jenei Zoltán gyülekezeti lelkipásztor

Igehirdetés letöltése

Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.

( János evangéliuma 14. rész 1. vers )

 

alt

Ezsdrás könyve 5. rész 11-16. vers

18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!
11. És ekképen felelének nékünk, mondván: Mi az Ő, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennekelőtte sok esztendőkön át meg vala építve, és Izráelnek egy nagy királya építé és végezé be azt.
12. De minekutána haragra ingerelték volt atyáink a mennynek Istenét, adá őket a Babilóniabeli Káldeus királynak, Nabukodonozornak kezébe, a ki e házat lerontotta, és a népet Babilóniába rabságra vitte.
13. Azonban Czírusnak, Babilónia királyának első esztendejében Czírus király szabadságot adott, hogy Istennek ezt a házát megépítenék.
14. Sőt az Isten házához való arany és ezüst edényeket is, a melyeket Nabukodonozor hozott vala el a jeruzsálemi templomból s bevitte volt azokat a babilóniai templomba, kihozatá Czírus király a babilóniai templomból s adatá azokat annak a Sesbassár nevűnek, a kit helytartóul rendelt;
15. És monda néki: Vedd ez edényeket, menj és helyezd el azokat a jeruzsálemi templomba, és az Isten háza építtessék meg előbbi helyén.
16. Ekkor ez a Sesbassár eljött, letevé az Isten házának alapkövét, mely Jeruzsálemben van, és attól fogva mindeddig építtetik, és még sem végződött be.

Ezsdrás könyve 5. rész 11. vers

És ekképen felelének nékünk, mondván: Mi az Ő, a menny és föld Istenének szolgái vagyunk, és építjük e házat, mely ennekelőtte sok esztendőkön át meg vala építve, és Izrálnek egy nagy királya építé és végezé be azt.

 

 

„Mi a menny és föld Istenének a szolgái vagyunk, és újjáépítjük
ezt a templomot, amely sok évvel ezelőtt épült.”

Kedves Testvéreim!

Ezsdrás könyvének 4-6. fejezete a Salamon király által felépített, de Nebukadneccar babilóni király által lerombolt jeruzsálemi templom újjáépítésének küzdelmes folyamatáról szól. Több évtized eseményeit tömöríti össze a szentíró néhány rövid visszaemlékezésben, az évszámok és a történelmi szereplők nem egészen pontosak. Az események üzenete azonban annál fontosabb.

1. „Hadd építsünk veletek együtt…” (Ezsdrás 4:2)

Ezeket a szavakat az asszírok által a Szentföldre betelepített, és a zsidó lakossággal összekeveredett pogány népek képviselői mondták Isten népe vezetőinek. Látszólag nagyon szép szándék megnyilatkozása ez. Jól is jönne a segítség, hiszen rengeteg a tennivaló. Azonban a telepesek nagy megdöbbenésére Isten népe nem fogadja el ezt a kecsegtető ajánlatot.

Ugyanis a telepesek nemcsak etnikailag, hanem vallásilag is keverék népek voltak. Izrael Istenét csupán egynek tartották a sok istenség közül, és „biztonságból” akartak a templomépítésben és áldozatbemutatásban részt venni, hogy Izrael Istene is segítse, ajándékozza meg őket. Ez nem más, mint közönséges számítás.

Isten népének mindenkori nagy problémája a zártság-nyitottság dilemmája. Isten népe nem azonosulhat pogány értékekkel, kultuszokkal – ebben a tekintetben zártnak, kizárólagosnak kell lennie. Azonban Isten népe hivatása az, hogy a mentő szeretet nyitottságában kész legyen Isten üdvözítő szeretetének hirdetésére, és a megtérők befogadására előítéletek, különbségtételek nélkül.

Jeremiás próféta könyve 15. rész 19b. vers: „Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk.”

2. „Az ország népe elcsüggesztette Júda népét, és elrettentette őket az építéstől.” (Ezsdrás 4:4)

A keverék nép indulata hamar megmutatkozott: amikor a „beépülés terve” meghiúsult, akkor azonnal támadásba lendültek: „tanácsadókat béreltek föl” a királyi udvarban, „vádaskodó levelet írtak” az uralkodónak. Az álnok ember „barátsága” ennyit ér: ha nem az ő akarata valósul meg, azonnal ellenséggé válik. Óvakodni kell tőlük.

3. „De Haggeus próféta és Zakariás próféta prófétált Izrael Istene nevében, aki fölöttük volt.” (Ezsdrás 5:1)

A félelemből és a csüggedésből a prófétai szó rázta fel Isten népét. Folytatták és be is fejezték a templomépítést. Isten, aki „fölöttük volt”, még a perzsa uralkodót is támogatásra indította.

Isten a mi legfőbb „Felettesünk”, az Ő kezében van a sorsunk.

Ámen.


Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.