Nyomtatás E-mail

2017.02.26.16 óra EVANGELIZÁCIÓ

Köszöntő ige: Péter apostol I. levele 5. rész 7. vers

Énekek: 299. 265. 270. 274.
Vándorutam roskadozva járom…
Velem vándorol utamon Jézus…

Olvasmány: Lukács evangéliuma 5. rész 1-11. vers
Igehirdető: BARTHA GYULA nyugalmazott esperes-lelkipásztor

Igehirdetés letöltése

Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.

( Péter apostol I. levele 5. rész 7. vers )

 

alt

18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Lukács evangéliuma 5. rész 1-11. vers

1. És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala;
2. És láta két hajót állani a vizen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat.
3. És ő bemenvén az egyik hajóba, a mely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot.
4. Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra.
5. És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.
6. És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk.
7. Intének azért társaiknak, a kik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének.
8. Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!
9. Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, a kik ő vele valának, a halfogás miatt, a melyet fogtak;
10. Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, a kik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz.
11. És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenöket és követék őt.

 

Az elhívó Krisztus és az elindulni tudó Péter

Kedves Testvéreim!

Fontos lenne mindannyiunknak tudni, hogy a mi Urunk Jézus nem véletlenül járt és jár arra, ahol éppen mi magunk is élünk kisebb és nagyobb közösségben. Nem véletlenül szólít meg előttünk embereket. Nem véletlenül kérezkedik be éppen a mi bárkánkba (életünkbe) naponként.

Jézus maga választ ki téged is, még akkor is, ha néha lázadozó életet élsz vele szemben. Az Ő kiválasztása ezért nem is érdem, hanem kegyelem kérdése. Nem lehetünk ezért se gőgösek, se önteltek, se fennhéjázóak. Ne feledjük ilyenkor Pál apostol szavát: „A bűnösök közt első vagyok én!” Jézus jól ismer bennünket, és segít is eljutni igazi önismeretre, bűneink felismerésére.

Egy eredménytelen halászat után így tekint Jézus Péterre is. Arra a Péterre, aki első pillanatra nem egy Jézusi prédikációra kíváncsi, üres hálóval, éhesen, vizesen, kedvetlenül, ahogy a partra érkezik. De lehetetlen, hogy a bárkánkban tanító Jézus szavaira ne tudnánk mi is odafigyelni akkor, amikor látszólag mással vagyunk elfoglalva. Jézus újra visszavezéreli Pétert oda, ahol eredménytelen volt az élete, munkája. „De a te szavadra mégis kivetem a hálót…”

Ez egy hatalmas fordulópont az életében – tele hálóval indulnak újra a part felé. Ez a csodálatos halfogás elég volt ahhoz, hogy Péter mélyen önmagába nézzen és elmondja: „Távozz el tőlem, mert én bűnös ember vagyok…”. Mintha a tékozló fiút hallanánk megszólalni szerető atyja előtt.

Ez ugyanaz a Péter, aki a Krisztus megtagadása után keservesen sírni tudott. Ugyanaz a Péter, aki tudta, hogy ő már kiválasztott, és hogy emberhalászként Jézusra számíthat, mert Ő már imádkozott érte. Megtanulta, hogy honnan vegyen erőt, az erején felüli útra, és folyamatosan tanulja, hogy milyen az, amikor Krisztus él benne.

Mindenekelőtt való az, hogy Krisztust minél teljesebben tudjuk megismerni, és az Ő útján, szavára elindulni. Legyen a mi szívünkben is kellő bűnbánat, amire az Ő világosságában el is juthatunk, mert csak utána tudunk változni, és mások számára áldássá lenni.

Ámen.


Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.