Nyomtatás E-mail

2017.08.13. 10 óra

Köszöntő ige: 105. zsoltár 1-3. vers
Énekek: 34,2.    289,1-6.    321,7.    312,4.    230,1-5.
Olvasmány: Lukács evangéliuma 19. rész 1-10. vers 
Alapige: Lukács 19,10 .: "Azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet."
Igehirdető: Bartha Gyula nyugalmazott református esperes

Igehirdetés letöltése

Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki,
beszéljétek el minden ő csodatételét.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

( 105. zsoltár 1-3. vers )

 

alt

Lukács evangéliuma 19. rész 1-10. vers

18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

1. És bemenvén, általméne Jerikhón.

2. És ímé vala ott egy ember, a kit nevéről Zákeusnak hívtak; és az fővámszedő vala, és gazdag.

3. És igyekezék Jézust látni, ki az; de a sokaságtól nem láthatá, mivelhogy termete szerint kis ember volt.

4. És előre futván felhága egy eperfüge fára, hogy őt lássa; mert arra vala elmenendő.

5. És mikor arra a helyre jutott, feltekintvén Jézus, látá őt, és monda néki: Zákeus, hamar szállj alá; mert ma nékem a te házadnál kell maradnom.

6. És sietve leszálla, és örömmel fogadá őt.

7. És mikor ezt látták, mindnyájan zúgolódának, mondván hogy: Bűnös emberhez ment be szállásra.

8. Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.

9. Monda pedig néki Jézus: Ma lett idvessége ennek a háznak! mivelhogy ő is Ábrahám fia.

10. Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.


Lukács evangéliuma 19. rész 10. vers

Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, a mi elveszett.

 

A REFORMÁCIÓ MA : Sorsfordító találkozás Krisztussal.

 

„Azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”

Kedves Testvéreim!

A Reformáció 500. jubileumi esztendejét éljük – kiváltságosok vagyunk. Az istentiszteletek, egyházi rendezvények, evangélizációk, hitmélyítő alkalmak témája ehhez a nagy eseményhez kapcsolódik.

A Reformáció jelenkori hatásai, mai gyümölcsei arra eszméltetnek, hogy Isten nem csak a múltban, hanem a mindenkori jelenben, a mi életünkben is folyamatosan munkálkodik, sőt minket is áldásul akar használni a családunkban, a gyülekezetünkben, a társadalmi kapcsolatainkban. Ezért a mostani igehirdetés-sorozatunk címe ez: A REFORMÁCIÓ MA.

A mai istentisztelet témája: Sorsfordító találkozás Krisztussal.

Zákeus neve hordozza a személyiségének jegyeit. Jelentése: tiszta, világos, feddhetetlen, ártatlan. A zsidóságnál a név egy elrendelt életutat jelölt. Zákeus várt arra, hogy megvalósuljon az, amit neve takar. A foglalkozása viszont egy hatalmas ütközőpont volt. A vámszedők nem a becsületességükről, tisztességükről voltak híresek.

Kik voltak ők? Intelligens, művelt emberek, jártasak az adott kor politikai, kulturális életében, széles látókörűek, talpraesettek, leleményesek. Ezt felfedezte bennük a római, pogány birodalom is. A rendszer kiszolgálóivá tették őket. Rájuk kényszerítették ezt a feladatot. Sokszor valóban nem önszántukból lettek a korabeli politikai rendszer kiszolgáló tisztviselői. Zákeus nem volt a szívében, a szellemében bűnös. Szenvedett, hogy a saját népe között utált lett a fővámszedői foglalkozása miatt.

Gazdag volt. Ezt lelki értelemben is el lehetett róla mondani.

Azt olvassuk róla, hogy termete szerint kis ember volt. Ez nem igazán az átlag testmagasság alatti méretet jelentette. Meghajolt, megalázott, magába roskadó, leszegett fejjel járó ember volt. Olyan, mint aki valakire vár. Zákeus kívánta látni a Szabadítót, a Messiást.

A sokaságtól nem látta. Elé sietett. Felmászott egy eperfüge fára. Ott el tudott mindenki elől bújni. Fájt neki, hogy a belső tisztaságát nem tudta valóra váltani, amit a neve is jelentett. Fájt neki, hogy olyant kényszerítenek rá, amit ő maga sem akart igazán.

Jézus látta Zákeus kapaszkodását, és kérte, hogy jöjjön elő, mert azon a napon ő házába akart bemenni. Így is lehetne mondani, hogy „ma a te életedben időzöm”. Zákeus le is szállt a fáról azonnal. A házába betérő Jézus előtt döntések sorozatát hozta meg. Ez most igazán az ő napja - ideje volt. Megérkezett a szabadságra. Vége lett a megaláztatásnak, a kínnak, a gyötrelemnek, mert elérkezett hozzá Krisztus. Zákeus mindenki sérelmét kárpótolta, akit csak megkárosított. Jézus meg is állapította: „Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia.”

Vagyis azon a napon történt Zákeus szabadítása. „Azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Zákeus gyakorlatilag nem veszett el, hanem eltévedt, bolyongóvá lett.

Zákeus története, az igazi szabadság története, a Jézus által történt felszabadulás története. Az Istenhez és az Ő népe közösségéhez visszatalálás története. A te történeted és az én történetem.

 

Ámen.

 

Győri József: Zákeus vallomása

(Lukács 19,1-10)

Uram, mellőztelek. 
Nem is ismertelek,
Mert sohasem volt időm,
Hogy a versenyfutást,
Mely engem is sodort,
Mint vélem: annyi mást,
Csak egy órára is
Félbeszakítanám. 
Életet rendező
Szavadat hallanám. 
Hajtott a vérem
És gyűlt a pénzem. 
Épült a házam,
Evilági váram. 
Oly nagyra épült,
Oly igen megszépült,
Hogy Istent ott fent,
Az embert itt lent
Elzárta előlem. 
Saját börtönbe zárt
Rab lett belőlem. 
Nyomorult lettem.

Uram, kerestelek. 
Hajtott a Lélek. 
Vágytalak látni,
Hallani Téged. 
S amint közeledtél
Szent békességben,
Sóvárgó gyermek
Lett ott belőlem. 
Inogni kezdett
Rabtartó házam. 
De, hogy levessem,
De, hogy lerázzam,
Az én erőmből
Az ki nem tellett. 
Kegyelmed kellett:

Uram, észrevettél. 
Magadhoz fogadtál. 
Házamba jöttél. 
Asztalomhoz ültél. 
Új szívet adtál. 
Nékem, családomnak
Üdvösséget hoztál. 
Hálaadásra
Felindítottál. . .

Uram, Te légy a
Családfő nálunk!
Szenteld templommá
Szívünk és házunk. 
Zsugori kezemet
Ajándékozásra,
Hamis szerzemények
Visszaadására
Erősítsd meg, Uram!
Vehessék észre,
Kik engem látnak:
Ura lett Jézus
Ennek a háznak!

Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2017.