Nyomtatás E-mail

2017.12.03. 10 óra GPS zenekar adventi szolgálatával

Köszöntő ige: Lukács 1,28
-
Énekek:
Fennálló ének: 303:1-7. vers – Jöjj, népek Megváltója
Gyülekezeti énekek – GPS:
Több erőt; Jézus, neved; Úr Jézus, Megváltóm; Messziről száll dalunk;
Még nem is éltem én…; Földön és égen; Újra itt a szép Karácsony
-
Olvasmány: Máté evangéliuma 5. rész 13-16. vers
Alapige: Lukács 1,39-45.: "... boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott."
Igehirdető: Prém Alexandra református segédlelkész

Igehirdetés letöltése

GPS-zenekar szolgálatának letöltése

Az angyal így köszöntötte Máriát: „Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!”

( Lukács 1,28 )

 

alt

Máté evangéliuma 5. rész 13-16. vers

18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

13. Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.

14. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.

15. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.

16. Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.


Lukács evangéliuma 1. rész 39-45. vers

39. Fölkelvén pedig Mária azokban a napokban, nagy sietséggel méne a hegységbe, Júdának városába;

40. És beméne Zakariásnak házába, és köszönté Erzsébetet.

41. És lőn, mikor hallotta Erzsébet Mária köszöntését, a magzat repese az ő méhében; és betelék Erzsébet Szent Lélekkel;

42. És fennszóval kiálta, mondván: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse.

43. És honnét van ez nékem, hogy az én Uramnak anyja jön én hozzám?

44. Mert ímé, mihelyt a te köszöntésednek szava füleimbe hatolt, a magzat örvendezéssel kezde repesni az én méhemben.

45. És boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.

 

T a l á l k o z á s o k

Fiatalok adventi szolgálata - a GPS zenekar adventi szolgálatával

 

„... boldog az, a ki hitt; mert beteljesednek azok, a miket az Úr néki mondott.”

Kedves Testvéreim!

Mária látogatása Erzsébetnél egy adventi történet.

Advent a várakozás ideje. Oly sokszor várunk valamit életünkben. Egy eseményt, vagy éppen egy személyt. Életünknek valójában találkozásaink adnak értelmet. Ez az adventi történet is egy áldott találkozásról szól.

Az igeszakasz Mária fáradtságos útját írja le Erzsébethez. Mária útja azonban nem csak az országon át vezet, hanem épp úgy a saját lelkén át, az előítéletek és félelmek hegyein keresztül. Sok akadályt le kell győznünk önmagunkban ahhoz, hogy megérkezzünk valakihez. És amikor találkozunk, akkor ujjong a szívünk, mint Erzsébet méhében a magzat.

Találkozásainkban azonban nem csak egymással, de önmagunkkal is találkozunk. A magzat valódi énünket, Isten rólunk alkotott képét jelképezi. Azok vagyunk igazán, akinek Isten édesanyánk méhében elgondolt, és amivé formált. Ebben a bizonyosságban kell újra és újra megerősödnünk. Az Istentől ajándékozott kapcsolatainkban pedig végbemegy életünkben Isten tervének megvalósulása.

Isten mindnyájunkról festett egy képet, amikor formált bennünket az anyaméhben. Ezt a képet kell megkeresni, és éltetni. Ez Isten terve és akarata velünk.

Vannak kis és nagy találkozásaink. Mind közül a legnagyobb az Istennel való találkozásunk. Ekkor átéljük Erzsébet örömét. Ő fölismerte Máriában azt, aki Jézust hordozza, mert megmozdult méhében a magzat. A magzat jelképezi igazi lényünket, így mi is, amikor Istennel találkozunk, lelkünkben örvendezünk.

Erzsébet Keresztelő Jánost hordta szíve alatt. Keresztelő János küldetése, születése és egész élete Krisztus szolgálatáról szólt, tehát János életének középpontjában Krisztus állt. A mi igazi énünk, a mi szimbolikus magzatunk is ilyen: középpontjában Krisztus áll. Csak az az ember él igazán, akiben élő ez a Krisztus-központú magzat, a valódi én. Mindnyájunk lelkében van egy edény, ami csak arra vár, hogy megteljen Szentlélekkel. Amikor ez megtörténik, akkor ujjongunk. Akivel pedig ez nem történt meg, annak az a neve, hogy „élsz, pedig halott vagy”.

Ahogyan Erzsébet fölismeri Máriában azt, aki Jézust hordozza, és őszintén tud osztozni örömében, úgy mi is fölismerhetjük egymásban az Urat. Valójában ez lenne minden találkozásunk célja és beteljesülése.

 

Áldás:
„Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket, teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. Hű az, aki elhív erre titeket, és Ő meg is cselekszi azt.”
(I. Thesszalonika. 5,23-24.)

 

Ámen.


Ajánlja ismerőseinek...

 

© Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség 2006-2018.